- SatanaKozel - Rogatiya (2008-08-29) -

CатанаКозёл - Рогатыя
Megjelenés: 2008.07.26.
Kiadó: Varjot Productions

Az a tapasztalatom, ha olyan bandától való lemezről olvasok, amelyikről még nem hallottam, kb. 10 sor után megunom, és inkább utána nézek youtube-on/myspace-en. Úgyhogy megpróbálom majd 10 sorba beleírni a lényeget:)

Az együttes neve két szóból áll, Sátán és bakkecske, mindenki kedve szerint összerakhatja és kiderítheti az együttes nevét (SátániKecske, ehhe..:) ), a Rogatiya (Рогатыя) pedig angancsost jelent, (vagy valami olyasmit... :) ).
Térjünk is át olyan témákra, amiket biztosan tudok:
Erről az orosz bandáról annyit lehet olvasni (de azt sok helyen), hogy 2003-ban alakult, (by Vasiliy Kozlov and Nickolay Kuskov). Volt egy-két koncertjük, pár demójuk, de az albumot csak 2007 márciusában kezdték el csinálni, így aztán 2008 júliusára meg is lett.

Első hallgatásra felfigyeltem az énekes öblös mély hangjára, és az északi metálokra jellemző pattogós pörgős ritmusra. A zenében nagyon jól váltakoznak hörgős és dúdolgatós részek, csakúgy, mint a vaskos gitárhangzás a harmonikával és furulyával. Ezekből pedig kijön a végén egy kissé nehezen megemészthető, jó kis gitár riffekel teletűzdelt, folkos hangszerekkel vegyített metál.

Hát akkor itt is két szám azoknak kik nem ismernék a SatanaKozel-t:) (Podopri-Gora és a Kak Pop Sivolday V Lesu Zabludilsya):

Nem tudok kiemelni számokat az albumról, szóval inkább mindegyikről írnék egy sort.

A Veter-re jutott az album intrója szerep, ami egy kellemes, nagyrészt instrumentális szám lett, csak a végén van valami szöveg, ami nekem nem tetszik, de biztos van mondanivalója...
A sorban következő a Strakh Da Tuman az elején viszi tovább a Veter szomorkás hangulatát, ám aztán fokozatosan feldobja egy kis lálázás a végén egy többé-kevésbé jól sikerült hörgéssel, és indulhat is a viking tivornya.
A lendület tovább fokozódik a Kak Pop Sivolday V Lesu Zabludilsya-ban (kiolvasni se egyszerű), melyben jó kis blastbeat-ek váltakoznak hörgéssel és harmonikával. Az én albumon belüli top hármamban benne van ez a szám.
Tma egy hátborzongató 1 perces szám, melynek folytatása is van a Mest-ben, ahol a hidegrázást megszünteti egy jól eltalált gitárnyúzás és egy kis rekedtes éneklés. A két szám együttese a vikingkori gonosz/rossz cselekedeteket juttatja az ember eszébe.
Kuznec lett az album egyik legváltozatosabb száma, mind ritmusilag mind zeneileg. Jól el lett találva.
Vyuga eleje Tuli Kokko (Korpiklaani) bevezetőjére emlékeztetett, de aztán sátáni zenészeink zúzosabb témákat választották a szám folytatásában.
Maradt a lendület és az aprítás is, bár bevallom, hogy itt már tekintgettem az új Falconer számok felé, egy kis változatosság után vágyva, de ettől függetlenül a Pivovar is ott van a három legjobb közt.
Fel is dobta a hangulatom a Podopri-Gora, mely szerintem az album legjobban sikerült száma lett. Elején fülbemászó dallam után következik a már ismerős vaskos hangzás és hörgés, melyet megszínesít később a harmonika, és a végén egy kis furulyás énekelgetős rész nagyon jó befejezést hoz össze.
A legutolsó számként szerepelő Pustotata egy instrumentális, akusztikus gitáron eltolt szomorkás szerzemény, semmi katarzist nem okozott. Egyszerű és hallgatható darab.

Az albumborítóról pár szó:
Nem különösebben művészi, bár az album hangulatát végül is tükrözi ez a kicsit elmosódott idill, és egy kérdés meg is fogalmazódott bennem:
Vajon mért olyan unalmas egy ilyen lénnyel sörözni? A feliratok rajta pedig oroszul vannak, csakúgy, mint a dalszövegek.
Én azért bízom benne, hogy nem kell újabb 5 évet várni a következő lemezükre:).

Web: SatanaKozel myspace oldal