- Szörnyinvázió - Lordi a Petőfi Csarnokban (2009-04-05) -

2009. március 11. Petőfi Csarnok

Kétségtelen a Lordi zenekar mindenkori tevékenysége alaposan megosztja a hazai rockertársadalmat, noha nemzetközi viszonylatban a szakma erősen bólogat a finnek tevékenységére. Mint esetünkben láthatjuk, a siker titka nem más, mint némi macsós töltetű hard rock vastagon átszőve egy karakteres jelmezes parádéval és az eredmény máris kézzel fogható.
A városban kihelyezett plakátokat és a csapat főleg fiatalok körében emelkedő népszerűségét figyelve, szinte biztosra vettem a teltházas nézőszámot, ehhez képest vajmi kevesen vették a fáradtságot és látogattak el a Petőfi Csarnokba. Mindazonáltal a koncert nem hagyott maga után kívánnivalót és mint utólag kiderült, a nagy lúzerek az otthon ülők voltak.

A Lordival kapcsolatban mindenképpen szükségesnek érzem eloszlatni, az olyan kaliberű pocskondiázást és tévhiteket, miszerint a banda műanyag, nyúlás és csak 14 éven aluliaknak ajánlott. Plagizálásról nyilvánvalóan nem beszélhetünk, jóllehet az Alice Cooper és a Kiss hatásokat bőven levadászhatjuk náluk.
A gyerek nézőkkel szembeni fricskák újfent nem valósak, hiszen az este folyamán akivel beszélgettem, javarészt mind húsz felett volt, (már az életkora és nem az IQ-ja). Az meg, hogy a banda műanyag lenne ótvaros torzítás, hiszen ez esetben megolvadtak volna a magas hőfokú pirotechnikától.

Egy szónak is száz a vége, állandó olvasóink már tudják, hogy a zenekar friss Deadache lemeze rettentően finom elbírálásban részesült nálunk és bármennyire is próbálnánk tamáskodni, bizony az egy becsületes és érett munka. Többek között ennek fényében is óriási fegyverténynek tartom, hogy a Livesound elhozta őket ide hozzánk.
A turnéval utazó két előzenekar közül rögtön az első nem volt a világközepe, nagyjából a söntésnél könyökölve hallgattam a produkciót és jó egynéhány méteres távolságból nézve is meglehetősen ijesztő hangokat produkált az énekesük, de maga a zene sem tudott behálózni, nem is beszélve a kiállásukról. Különösebben piszkálni sem akarom őket, szerintem megteszi helyettem is az élet.

Az echte Mötley Crüe kiállású Fatal Smile lényegesebben értékelhetőbb produktummal lépett deszkákra és eltekintve erősen homoerotikus kinézetüktől remek koncertet is nyomattak.
Amolyan ízes, néhol szikár, száraz, közönség énekeltetős hard rockot vittek a porondra, az elől állók csápolásából és a kisebbfajta mozgolódásból azt vettem ki, bejön a népnek a Fatal Smile zenéje.
Egyébként rövidsége ellenére szórakoztató koncertet adtak, ha legközelebb látom őket a közelben, bizonyára megtekintem majd a bandát. Persze az általános előzenekar betegség, jelesül a még ébredező hangzás, a rövid játékidő, a kevés érdeklődő itt is visszaütött, de sebaj, jönnek még ők főbandaként errefelé.

A Lordi már az impozáns díszlettel fityiszt mutatott a kétkedőknek, de a koncertet kísérő látványos fény- és pirotechnika is jelentősen növelte az est hangulatát.
A dalok szinte végig a várható sorrendben taposták egymást és szinte lemezminőségben ugrottak az arcunkba, köszönhetően például az erős vokál teljesítményeknek. A színpadi mozgás és show egészen elképesztő volt, amellett, hogy érdekes és kuriózum számba ment, a közönség sem pihent egy percig sem.
Legutoljára ilyet akkor láttam, amikor kölyökkoromban nagyokat birkóztunk a homokozóban és utána szüleink társaságában meglátogattuk a városban tartózkodó vándorcirkuszt. Jelen esetben persze nem bújt elő akrobata a tigris verkuszából, de mindenféle operációs, akasztós és egyéb ingyom-bingyom jeleneteknek lehettük szemtanúi.
A koncerten elhangzott szinte valamennyi erős nóta, amelyre számítani lehet és az előadás második felétől már a hangosítás is makulátlan volt, noha addig sem volt különösebben vészes.

Közelről persze néha bohózatba illő ez a szörnyes maskarabál, meg persze egy zenésznek se lehet leányálom ilyen bőrökben kimaszkírozva végigtolni egy bulit, összességében hozták a kötelezőt, sőt talán még egy picikét többet is.
A játékidő is elég tekintélyt parancsoló volt, valamint nem is tudom mikor láttam ennyire markáns díszletet, ha egyáltalán láttam valaha.

Számomra nagy élmény volt és rajtam kívül még valószínűleg annak a csekély 600-800 embernek is, aki kilátogatott a Városligetbe aznap este. Az én javallatom, hogy ha teheted mindenképpen tekintsd meg őket valahol, az élmény eléggé meghatározó!

Setlist:
God Of Thunder – SCGIV (intro)
Girls Go Chopping
They Only Come Out At Night
Raise Hell In Heaven
Bite It Like A Bulldog
Who’s Your Daddy?
Blood Red Sandman
Man Skin Boot
Haunted Town
Deadache
Bringing Back The Balls To Rock
Monster Monster
It Snows In Hell
Wake The Snake
Amen-gitárszóló
Dr. Sin Is In
Missing Miss Charlene
----
Would You Love A Monsterman?
Devil Is A Loser
----
Hard Rock Hallelujah

A lehetőségért köszönet a Livesoundnak !

fotók: Dragon

Web:
Lordi hivatalos oldal
Lordi myspace oldal
Lordi youtube oldal

Lordi cuccok a Headbanger kínálatában