- Beszámoló - Gorefest - One Man Army and the Undead Quartet

Beszámoló - Gorefest - One Man Army and the Undead Quartet - Before the Fall (2007-11-16)

Aki olvasta eddigi koncertbeszámolóimat, annak talán mondanom sem kell, hogy mozdonyvezető-sztrájk alatt közlekedő MÁV járatokat megszégyenítő „pontosságomnak” köszönhetően a Before the Fall elnevezésű nyitóbanda koncertjéről simán lekéstem. Hogy ez negatívum vagy pozitívum, azt talán sosem tudjuk meg. A maroknyi „koncertre pontosan érkező” szemtanúk elmondása szerint korrekt metalcore előadásról volt szó. Nem vágunk eret, majd legközelebb bepótoljuk, lelkiismeretből…

A szépemlékű The Crown hamvain 2004-ben alakult One Man Army and the Undead Quartet (biztos ellenpontozni akarták az elődbanda nevének rövidségét) koncertje nem okozott csalódást, még ha néha csak kívülről füleltem is az előadást. Hiába na, hibátlan almapálinkát lehetett kapni ezen a szép estén a Kultiban… A svédek death/thrash muzsikája egyébként teljesen kellemes volt, tökéletes ráhangoló a várva-várt Gorefest bulira.

A holland alap-death csapat sokat megjárt az elmúlt majd’ 20 évben. Hullámvasúthoz hasonlító karrierjük szerencsére most épp tetőponton van, köszönhetően a 2005-ös újjáalakulás után kiadott két kegyetlenül jól sikerült lemeznek. Érezhető, hogy próbálnak visszakanyarodni a 1992-es klasszikus False albumhoz, úgyhogy indításnak meg is kaptuk a „The glorious dead”-„State of mind” párost. Az összhatás már-már a tökéletesség határait súrolta. Hangosabb talán lehetett volna egy leheletnyit, de lehet, hogy csak az én megtépázott hallójárataimnak volt kevés. A fény-füst hatás viszont olyan szinten tökéletes volt, hogy valószínűleg hülyét fogok kapni, ha nem készítenek DVD-t a turnéról.

Sokszor mondtam már, hogy Jan-Chris de Koeijer mindig is kiemelkedett a death metal énekesek közül, talán nem túlzás azt állítani, hogy ő a stílus Bruce Dickinsonja. Pláne, ha még látjuk is, hogy ez a brutálisan mennydörgő hang egy jólfésült, maximum 20 kilós srácból tör elő, minden erőfeszítés nélkül. Boudewijn szólóiról meg ne is beszéljünk. Tényleg ne, mert elég csak visszaemlékeznem egy-egy futamra, dallamra pl. a You could make me kill-ből és elkap a kísértés, hogy a falhoz vágjam a gitáromat… A setlist egyébként nagyon simogatta kis szívemet, itt volt az összes kedvencem a Reality/When you die-tól kezdve a When the dead walk the earth-ön (talán a legzseniálisabb Gorefest nóta) át a közönséget igencsak megmozgató, újalbumos Revolt-ig. Bő másfél óra után már tényleg nem tudtam, hogy mi hiányozhat még, de a Confessions of a serial killer-rel megadták a kegyelemdöfést.

Már így is tökéletes este lett volna, ám hatalmas meglepetésünkre, mikor a sörpultnál –még a mészárlás hatása alatt állva – agonizáltunk egy-egy műanyagpoharat kissé alulvezérelten szorongatva, megláttuk, hogy JC és Boudewijn a „pórnép” között mászkál halál nyugalommal, minden sztárallűrtől mentesen. Pár szóra sikerült is elkapni a végtelenül barátságos és közvetlen zenészeket. Az almapálinka ugyan már addigra megtette hatását és (apró pici darabokra) tört angolsággal ugyan, de jól eldumálgattunk velük. Király volt, komolyan mondom…

A koncertről Murcielago beszámolóját itt olvashatod.

Web:
Gorefest hivatalos oldal
Gorefest myspace oldal

Gorefest cuccok a Headbanger kínálatában